Bücher veröffentlicht von Globeedit

A bipoláris világrend kialakulásával, a sport is a nemzetközi konfliktusok megvívásának egyik preferált színtere lett. A szocialista Magyarországon az 1980-as években, els¿sorban az olimpiai játékok kapcsán merültek fel politikai megfontolásokat igényl¿ kérdések, a döntésekre azonban a Szovjetuniótól való függ¿ségi viszony volt hatással. A korszak nyári olimpiai játékaival összefügg¿ magyar dilemmák és döntéshozatali mechanizmusok, a sport és politikai szervezetek tevékenysége, a sajtó és a személyes visszaemlékezések alapján rekonstruálhatók. A hidegháborúban az olimpia, így a magyar sport is a nagypolitikai csatározások áldozatául esett, hamvaiból azonban sikerült feltámadnia, hiszen a világ nagyhatalmainak vezet¿i is ráébredtek arra, hogy a nemzetközi politikai ellentéteket máshol kell megoldani. 1989-90-ben a rendszerváltozások révén új keretek, és lehet¿ségek nyíltak a nemzetközi sportkapcsolatok bonyolítására, és bebizonyosodott, hogy a sport eszköze lehet a népek közeledésének is, hozzájárulhat az országok elismeréséhez, a megosztott nemzetek újraegyesítéséhez, és az önállósodó nemzetállamok politikai elismertetéséhez.

The endogenous lipid mediator lysophosphatidic acid (LPA) regulates fundamental cellular responses, ranging from survival through proliferation to motility and migration. Acting through one of its cell membrane receptors, the LPA2 receptor, LPA protects against chemotherapy- and ¿-irradiation-induced apoptosis. Virtual screening led to the identification of GRI977143 (GRI), a novel nonlipid LPA2 receptor agonist. GRI reduced activation of caspases 3, 7, 8, and 9, and inhibited Bax translocation, poly (ADP-ribose) polymerase 1 cleavage, and DNA fragmentation in the serum withdrawal, Adriamycin, TNF-¿, and ¿-irradiation apoptosis models. GRI acted as a radiomitigator and rescued the lives of mice when administered 24 h after lethal radiation exposure. GRI also inhibited bystander apoptosis elicited by proapoptotic mediators produced by irradiated cells. Prosurvival and radiomitigative effect of GRI may in part be attributed to the LPA2 receptor-mediated activation of the extracellular signal regulated kinases 1 and 2. GRI represents an excellent candidate for further development of radiomitigative drugs, and agents that prevent apoptosis in degenerative and inflammatory diseases.

Mérni a mérhetetlent. Az immateriális javak és az emberi er¿források értékelése során számos nehézséggel kell megküzdeni a kutatóknak. A könyv bemutatja azokat az elméleteket, amelyek középpontba helyezik az emberi er¿forrást, a humán t¿két. A gazdasági szervezetek vezet¿inek ez segítséget nyújt abban, hogy az alkalmazottak valós értékét megismerjék. Egy kutatáson keresztül pedig rávilágít arra, hogy a vállalati képzések milyen hatással vannak az emberi er¿forrás értékének a növelésére.

Ob¿inerea avantajului strategic, prin reducerea costurilor specifice caracteristice produselor noi, este un obiectiv spre care tind industriile performante ale lumii de ast¿zi. Tehnologiile tradi¿ionale se reorienteaz¿ ¿i promoveaz¿ noi tehnici de fabricäie rapid¿ a reperelor cu aplicäii în industrie, în implantologia medical¿, în cercet¿ri ¿i zboruri späiale, aeronautic¿, în comunicäii, în industria auto ¿i nu numai. Cele mai cunoscute tehnologi de acest gen sunt ¿Rapid Prototyping", "Rapid Tooling", "Rapid Investment Casting¿ ¿i care, mai recent, se pot coagula sub o nou¿ titulatur¿ de ¿Additive Manufacturing¿. Practic, piesele cu configräii geometrice extrem de complicate, se ob¿in prin ad¿ugarea succesiv¿ de straturi de material de grosime ¿i form¿ geometric¿ strict controlat¿ de computer. Materialele utilizate frecvent, de aceste tehnologii, sunt pulberile de materiale metalice ¿i nemetalice, polimerii lichizi fotosensibili, pulberile de materiale plastice, hârtie etc. Echipamentele, instaläiile, mäinile mai mult sau mai pu¿in sofisticate, cu grade de precizie ¿i productivitate diferit¿ se reg¿sesc, în ultima perioad¿ de timp, sub titulatura de Imprimante 3 D.

În contextul actual, al cre¿terii exponen¿iale a populäiei, al cre¿terii efectului de ser¿, polu¿rii uscatului ¿i apelor, al epuiz¿rii resurselor de hran¿, se impune g¿sirea unor solu¿ii necesare securit¿¿ii alimentare, care s¿ acopere deficitul de hran¿ al populäiei globului utilizând resurse financiare minime. În cazul legumelor crescute în sere, o solu¿ie este g¿sirea unor surse de iluminare cu efect stimulator asupra plantelor. Studiile privind efectele radiäiilor electromagnetice produse de diodele LED, asupra metabolismului celular al plantelor legumicole sunt extrem de pu¿ine. Astfel în aceast¿ lucrare se prezint¿ efectele unor LED-uri asupra dezvolt¿rii ¿i calit¿¿ilor biochimice a unor legume ¿i anume tomate, castrave¿i ¿i salat¿. Avantajele utiliz¿rii de LED-uri în loc de neon în sere sunt evidente prin faptul c¿ asigur¿ o calitate superioar¿ fructelor, consum¿ pu¿in¿ energie ¿i lumina este rece astfel încât nu înc¿lze¿te suplimentar aerul din sere.

Magyarországon a lakosság legsúlyosabb idült betegségeinek kialakulásában a táplálkozás meghatározó szerepet játszik, az összes halálozás fele a szív-ér rendszeri, negyede a rosszindulatú daganatos betegségekb¿l származik. Mint tudjuk, ezen halálokok mindegyike táplálkozással összefügg¿ betegség. Különösen nagy problémát jelent a gyermekkori elhízás, hiszen az elhízott gyermekek jelent¿s része feln¿tt korában is túlsúlyos lesz. Az elhízás legf¿bb oka a fiatalok helytelen egészségmagatartása, amelynek alapvet¿ részét képezik a táplálkozási szokások. A gyermekek étkezési szokásainak kialakulása korán, már 2-5 éves korban elkezd¿dik. A tanulmány elkészítése során arra törekedtem, hogy a dietetikától eltér¿ néz¿pontból közelítsem meg a kérdést, választ keressen az okokra, így járulva hozzá ahhoz, hogy az eredmények a már rendelkezésre álló adatok körét b¿vítsék, amely hozzájárulhat egy hatékonyabb kommunikáció kialakításához. A fiatalok étkezési szokásai számos tényez¿ esetén eltér a táplálkozási ajánlásoktól. A kutatás során 7 klasztert sikerült azonosítanom, melyek hatékony eléréséhez eltér¿ kommunikációs stratégiákat tartok indokoltnak.

Az Isten-ember viszony, csakúgy mint bármely más kapcsolat, kommunikációs helyzetek sorát foglalja magában. Az egyik oldalon van/tételez¿dik Isten, a megszólító, a másikon ott az ember, aki Istenhez úgy viszonyul, hogy figyel, vagy éppen hallgat rá, s ebb¿l a figyelésb¿l vagy hallgatásból néhány dolog következik. Például kiemelten kezeli az olyan helyzeteket, amelyekr¿l azt gondolja, benne Istene szól, vagy tud szólni hozzá. De gondolkozhat azon is, hogy van-e valami, ami képessé teheti ¿t a hallásra, még miel¿tt Istene szólna, s ennek érdekében aktívan tevékenykedik. Létrehozhat például közösségeket, vagy társakat keres, mert azt gondolja, hogy többekhez szól az Isten. Az is megtörténik, hogy az Istene szavát hallva, átértelmezi azokat a módokat, amelyekr¿l korábban, Isten szavának hallása el¿tt azt gondolta, hogy azok alkalmasak arra, hogy Isten megszólítsa ¿t. És az is lehet, hogy a hallásig szüntelen új módokat keres. Ez a kötet a kommunikációelmélet keretein belül igyekszik elemezni a szakrális kommunikációt, melyet sajátos felkészültségként írunk le, rávilágítva, hogy az ember kultúrája és nyelvhasználata hogyan és miként is határozza meg hozzáférését a transzcendenshez.

A dohányzás következtében 1 milliárdra becsülik az e magatartás következtében elhalálozók számát a jelen században. Az egészséglélektan fontos feladata ezért minél teljesebb képet alkotni az e magatartás kialakulásában, fenntartásában és abbahagyásában szerepet játszó tényez¿kr¿l. A Viktor Frankl logoterápia és egzisztencia-analízise által definiált élet értelmessége, illetve annak hiánya évtizedek óta jól dokumentált kapcsolatban van a szenvedélybetegségekkel. A jelen munka célja ¿ a logoterápia elméleti alapjai, valamint a kapcsolódó általános egészséglélektani kutatások áttekintésén túl ¿ az élet értelmessége és a nikotinhasználat közti kapcsolat empirikus vizsgálata. A legfontosabb eredmények a következ¿k: (1) Az életüket értelmetlenebbnek érz¿k nagyobb valószín¿séggel dohányoznak, mint az életüket értelmesebbnek érz¿k. (2) Az élet értelmessége a n¿knél oki szerepet játszik a dohányzói státusz alakulásában, míg a férfiaknál inkább a dohányzás látszik negatívan befolyásolni az élet értelmességének szintjét. Tanulmányunkban részletesen elemezzük a vizsgálatsorozat er¿sségeit és gyengéit is, illetve a további vizsgálatok lehet¿ségeit és az eredmények gyakorlati következményeit.

A XXI. század elejére a számítástechnika és az internet olyan fejlettségi fokot ért el, hogy egyes szoftverek képesek teljes virtuális világokat modellezni. A szoftverfejleszt¿k az általuk teremtett virtuális környezetet a nyilvánosság számára is képesek megnyitni, így létrehozva olyan világokat, amikben egyszerre akár több százezer felhasználó egymással közvetlenül, valós id¿ben érintkezhet és alakíthatja az ¿ket körülvev¿ virtuális valóság történéseit. Ezek a világok alternatív virtuális társadalmakat és gazdaságokat szimulálnak, az azokban folyó párhuzamos élet pedig nem egy esetben jogi problémákat is felvet. A könyv célja, hogy els¿sorban jogi szempontból elemezze a virtuális valóság szimulációkban a felhasználók, az általuk használt tárgyak és a virtuális piacok helyzetét a polgári és büntet¿jog oldaláról. Az elemzés olyan különleges kérdésekre is kitér, mint például a mesterséges intelligencia m¿ködéséért való felel¿sség, vagy a decentralizált virtuális fizetési rendszerek, így különösen a Bitcoin lehetséges értékelése.

Egy lelkes csapat el¿készít¿ munkájának eredményeként 1965-ben elkészült az els¿ számítógéppel támogatott erdészeti üzemterv. A fejlesztés sikeresnek bizonyult, és a technika fejl¿dése következtében az erdészeti ágazat minden szerepl¿jének napi életébe fokozatosan bevonultak az informatikai eszközök és megoldások. Ez a fejl¿dés nem volt egyenes vonalú, kacskaringókkal, kitér¿kkel terhelt. A kötet az elmúlt fél évszázad eseményeit foglalja össze. A tanulmány hiánypótlónak tekinthet¿, hiszen a témában eddig összefoglaló m¿ nem született. Sok momentum az intézményi irattárakban elfekv¿ jelentésekb¿l, feljegyzésekb¿l és a ma még él¿ résztvev¿k archívumaiból, elbeszéléseib¿l derült ki.

1889. november 20. jeles dátum a Magyar Zenei Élet történetében. Ezen a napon a Pesti Vigadóban olyan esemény történt, amely túlmutatott Magyarországon, új fejezetet nyitott az egyetemes zenetörténetben is. A Budapesti Filharmóniai Társaság bérleti koncertjén bemutatta a Magyar Királyi Operaház akkori f¿zeneigazgatójának els¿ nagyszabású szimfonikus alkotását: a Symphoniai Költeményt két részben. A koncerten maga a zeneszerz¿ vezényelt: Gustav Mahler. Ismerjük Mahler lelkesed¿ levelét is a nagysiker¿ f¿próba után, amelyben melegen gratulál a zenekari muzsikusoknak, és nagyon elégedettnek t¿nik. Sajnos azt a változatot, amely nálunk elhangzott nem ismerjük. Mahler a darabot háromszor is átdolgozta, ma a végs¿ változatot 1. Szimfóniaként ismerjük. Tanulmányomban megpróbálom rekonstruálni a m¿vet a meglév¿, aránylag nagyszámú kézirat alapján Meggy¿z¿désem, hogy a Symphoniai költemény két részben már eredeti formájában is rendkívüli alkotás volt, amely mindenképpen számot tarthat a világ és ezen belül is Magyarország zenét és Mahlert szeret¿ rétegének figyelmére. Mahler újfajta zenét írt az akkor forgalomban lév¿ zenekarra, formát bontva a létez¿ kereteken belül.

Egy intenzíven fejl¿d¿, s egyre összetettebb, kockázatosabb termékeket kínáló pénzügyi szolgáltatói oldal állt szemben egy alacsony szint¿ pénzügyi kultúrával rendelkez¿ lakossági ügyfélkörrel, akik egyre inkább eladósodtak, s súlyos fizetési nehézségekkel küszködtek. A válság tovább súlyosbította a helyzetet, így a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez olyan érzelmi dimenziók is társultak, mint bizalmatlanság, kiszámíthatatlanság, félelem, szorongás és csalódás. A tanulmány egy primer kutatás segítségével azonosítja a pszichológiai vetületet, ezen belül elemzi, mi is zajlik az ügyfelek ¿fekete dobozában¿, s azonosítja az észlelt kockázati tényez¿ket, valamint a bizalmi elvárásokat. A kutatási eredményekre építve kerül összeállításra a ¿7-T modell¿, amely tartalmazza azokat a kulcstényez¿ket, amelyek fontos épít¿kövei lehetnek a bizalom helyreállításának, az érzelmi dimenziók kezelésének, emellett a stratégiaalkotásnak, a fogyasztók pénzügyi tudatossága fejlesztésének, a növekedési elvárások teljesítésének, s a vonzer¿ építésének.

Két doktori mestermunka. Két ház gyerekeknek. Két épület Pellérden. Új Bölcs¿de és Óvoda. Átadásukat 10 éves, több hullámban megvalósult el¿készítés, tervezés, pályázás el¿zte meg. A könyv elemzés, melynek vizsgálati rendszere a következ¿: - hely + helyzet, - rendeltetés + program, - tér + forma, - fal + nyílás, - hagyomány + újszer¿ség. Kifejtem, hogy mit értek ezen szópárok alatt, milyen összefüggésben vannak egymással, majd a két mestermunkámat az imént vázolt vizsgálati rendszer elemein keresztül mutatom be. A könyv célja, hogy az olvasó megismerhesse mindkét épület történetét, elhelyezkedését, beépülését a település szövetébe, tervezési alapelveiket, programjukat, m¿ködésüket, és megvalósulásukat.

Jelen tanulmány Hans-Georg Gadamernek, a 20. századi hermeneutának nyelvr¿l alkotott ontológiai elképzelését a fordításhoz, tolmácsoláshoz, vagyis a nyelvi közvetítéshez kapcsolva vizsgálja. A nyelv, s a beszéd fontosságára rámutató gadameri gondolatmenet alapvet¿ megállapítása az, hogy "A megérthet¿ lét - nyelv", melyen kívül nem állhatunk. Mivel pedig nem állhatunk rajta kívül, így a nyelv teszi egyáltalán lehet¿vé mindenfajta megértésünket. Ez az elgondolás felülmúlja a pragmatista nyelvfelfogást, melyet a dolgozat J. L. Austin beszédaktus-elmélete (beszéd = cselekvés) segítségével mutat be. A vizsgálódás eredménye az a mély belátás - vagy ahogyan Gadamer nevezi igazság -, hogy a szövegekkel, emberekkel folytatott "beszélgetésben végbemen¿ megértés nem pusztán saját álláspontunk el¿adása és érvényesítése, hanem közösséggé változás, melyben nem maradunk az, ami voltunk".

Napjainkban az emberek jelent¿s része városokban él. Alapvet¿ fontosságú, hogy ezen élettérben milyenek a környezeti körülmények. Már e m¿ címe is jelzi, hogy milyen sok tényez¿t¿l függ a városok h¿mérséklete. E könyvben arra keressük a választ, hogy mik azok a tényez¿k, amelyek befolyásolják a városok klímáját, els¿sorban a h¿mérsékletét. Különösen nagy hangsúly helyez¿dik azokra a befolyásoló tényez¿kre, melyeket az ember hozott létre, jelesül a városi beépítés egyes elemeire. Napjainkban, köszönhet¿en a globális klímaváltozás nemzetközi kommunikációjának az emberi tevékenység okozta klímamódosulás csaknem minden esetben negatív megítélés alá esik. Ez a könyv szakít ezzel a látásmóddal és el¿nyként próbálja felfogni azt, hogy az emberi tevékenység meg tudja változtatni a helyi klímát. Így aztán az utolsó fejezetekben sikerül eljutnunk olyan lehet¿ségekhez, amelyek szintén mesterségesen kialakított beépítési, területhasználati módok alkalmazásával a túlságosan felmeleged¿ városi területek h¿mérsékletét képesek érdemben csökkenteni és ezáltal élhet¿ körülményeket biztosítani napjaink és a jöv¿ városlakói számára.

A kutató munkájának célja, hogy a korábban csak megyei, vagy járási szinten elérhet¿ emberi er¿forrás méréséhez szükséges mutatószámok helyett egy települési szinten megjelen¿ komplex mutatót képezzen. A szerz¿ a nemzetközi szinten elfogadott, de sokat bírált HDI módosítását valósította meg. A 23 mutatóból alkotott komplex mutatót alkalmazta Békés megye településeinek emberi er¿forrásának mérésére és ezeket elemezte kutatásában. F¿ megállapítása K¿szegfalvi György gondolatai nyomán: a szellemi infrastruktúra még nem töltötte be azt az el¿reviv¿ szerepet a terület- és településfejlesztésben, amelyet vele szemben a társadalom és a gazdaság gyors átalakulásának, megújulásának követelményei támasztanak.

A magyar történetírás máig be nem teljesült vágya középkori okleveleink nyomtatásban történ¿ közzététele a kezdetekt¿l 1526-ig. A kötet röviden ismerteti több történészgenerációnak a kritikai történetírás kialakulása óta e vágy beteljesítése érdekében kifejtett tevékenységét, valamint törekvésük buktatóit. Ezután els¿sorban a magyarországi Anjou-kor okleveles anyagának publikáltságáról ad számot, és egy immár több mint harminc éve töretlenül folyó projekt, az Anjou-kori oklevéltár történetét igyekszik bemutatni. A szélesebb olvasóközönség megtudhatja bel¿le, hogyan születik meg, és milyen nehézségekkel néz szembe megmaradásáért egy évtizedeken át megjelen¿ könyvsorozat, az oklevéltárhoz valamilyen módon köt¿d¿ szakmabeliek számára összefoglaló visszatekintést nyújt, a kívülállók pedig számos érdekességet fedezhetnek fel benne a bels¿ munkálatokkal kapcsolatban.

Az alábbi kötet a szerz¿ 2010-ben megvédett építészmérnöki doktori disszertációját tartalmazza (Budapesti M¿szaki és Gazdaságtudományi Egyetem). A két Kassa környéki kisváros, a hámorkovácsok lakta, rendies örökség¿ Alsómecenzéf és az uradalmi központ Torna (SK: Medzev, Turna n. B.) építéstörténeti összevetése számos, a konkrét esetek példáján túlmutató eredményt hozott. A két város eltér¿ társadalomtörténeti öröksége jó példa arra, miként jelennek meg a társadalmi formák a település egyes alkotóelemeiben az utcaszerkezett¿l, a telekformákon át az egyes épületekig. A kötet egyrészt a városképek keletkezését, másrészt az 1960-as évekt¿l bekövetkezett modernizációját és mai örökséghelyzetét mutatja be. A kiemelked¿ m¿emlékekkel nem rendelkez¿ Alsómecenzéf a maga kisipari emlékeivel, német-mánta identitásával a mai Szlovákia kulturális örökségi térképén is fontos helyet foglal el. Az egykori birtokközpont Torna ezzel szemben hiába rendelkezik kiemelked¿ egyedi épületekkel, azok karbantartásához a városka mai lehet¿ségei messze nem elegend¿ek ¿ kulturális örökségként pedig országos figyelmet mindezidáig nem sikerült kivívnia.

A válság még az autóipart sem kímélte, jelent¿s vállalatbezárásokat hagyott maga után. Fontosnak éreztem annak vizsgálatát, hogy milyen befolyásoló hatások figyelhet¿k meg a vállalatok m¿ködésében. A tanulmányban az ERM, mint vállalati kockázatkezelés témakörébe tartozó CFaR kockázatkezelési megközelítés közül az EBITDA volatilitását, illetve eloszlását vizsgáltam. Már magát az EBITDA-t is számos tényez¿ befolyásolja, mely hozzájárul az EBITDA jelent¿s mérték¿ ingadozásához. Az eloszlás meghatározásához a sztochasztikus Monte Carlo szimulációt alkalmaztam. Nyolc autóipari vállalatnál vizsgáltam, hogyan alakultak a bevételek és költségek, melyek hatással voltak az EBIT nagyságára, és ezen keresztül az EBITDA nagyságára is. Úgy érzem elkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy mekkora cash szükséglettel illetve cash többlettel rendelkezik a cég ahhoz, hogy a jöv¿ben is fenn tudjon maradni, és értéket teremteni. Az autóipari vállalatok egy része cs¿d közeli állapotból lábal ki, így el¿fordul, hogy nagyobb cash szükséglettel rendelkezik, mint cash tartalékkal. Számukra jó megoldás a költségek csökkentése lenne.

Könyvem az Észak-Amerikában honos indián dohány (Lobelia inflata L.), gyógynövény Magyarországgal kapcsolatos termesztési in vitro és in vivo kutatási eredményeket foglalja össze. A növényt el¿ször Matthias de L¿Obel, flamand orvos-botanikus írta le a XVI. században. Európába el¿ször Samuel Thomson ajánlotta Londonban (1807), légzésstimuláló hatása miatt, asztma elleni terápiaként. Újabban a központi idegrendszerre, kábítószer abúzusra, valamint a multi drog rezisztenciára irányuló kutatások miatt került az érdekl¿dés el¿terébe. Célkit¿zésem, hogy a Lobelia inflata-val végzett kísérleti munkával hozzájáruljak a növény tápanyagigényének, növekedési- fejl¿dési sajátosságainak, valamint a hatóanyag-produkció növelési lehet¿ségeinek megismeréséhez. Kísérleteimben a hagyományos magvetéssel és a korszer¿ in vitro mikroszaporítással el¿állított növényeket vizsgáltam, összehasonlítva e biológiai szempontból eltér¿ két szaporítási módszer hatását a növények növekedésére, fejl¿désére, alkaloid produkciójára, és végs¿ soron termeszthet¿ségére. A könyv ismerteti azokat az eljárásokat, amelyeket a lobélia termeszt¿nek célszer¿ alkalmaznia a hatékony növénytermesztés érdekében.

Înc¿ din cele mai vechi timpuri, visul milenar al omului a fost s¿ zboare! Îns¿ nu doar zborul era o tem¿ frecvent¿ ci ¿i curiozitatea de a afla ce se afl¿ acolo sus.Când vorbim despre realiz¿rile cosmice ale URSS ne gândim automat la Yuri Gagarin, primul om în späiul cosmic, sau la primul satelit în späiu. N¿scut¿ pe fondul intensific¿rii R¿zboiului Rece, explorarea späiului cosmic ¿i primele realiz¿ri în acest domeniu au f¿cut parte dintr-o competi¿ie pe care istoriografia o va re¿ine drept Cursa Späial¿. Aceasta s-a desf¿¿urat între SUA ¿i URSS, cele dou¿ mari for¿e industriale postbelice. cursa späial¿ poate fi considerat¿ pe bun¿ dreptate, Frontul Pänic al R¿zboiului Rece sau de ce nu, aventura secolului XX äa cum a fost denumit¿ de c¿tre mul¿i jurnali¿ti.

A hely szelleme ¿ a genius loci ¿ egy vidék, város vagy sz¿kebb környezet sajátos légköre, hangulata. Minden épület egy bizonyos helyen, egy adott korban és egy építész által jött létre. Vannak olyan épületek, amik körülveszik, beleolvadnak a környezetükbe, míg egyesek, legyenek akármilyen remek és pazar épületek, mégis idegenek abban a környezetben, ahová megálmodták. A helyi jelleg elvesztése fölötti aggodalmak és az annak visszanyerésére tett megoldási javaslatok végigkísérik a 20. század második felének építészetelméletét. Tanulmányommal az illeszkedés építészeti kérdését elemzem a magyar, és nemzetközi építészeti példákon keresztül. Mottó: "A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, ha csak nem kivételes, minden esetben pontos vonalakkal határolható, területe négyzetmilliméterre kiszámítható és alakja körz¿vel és vonalzóval megrajzolható. A tér mindig geometriai ábra. A hely mindig festmény és rajz, és nincs bel¿le több, mint az az egy. A térnek képlete, a helynek géniusza van." Hamvas Béla: Öt géniusz

A fels¿oktatásban zajló gyors és drasztikus változások közt az egyik kulcskérdés az oktatás min¿ségének meg¿rzése, javítása. Ez kett¿s értelemben is váltást igényel. Egyrészr¿l az intézményeknek az oktatást, mint szolgáltatást kell felfogniuk és menedzselniük, másrészr¿l be kell vezetni azokat a min¿ségmérési technológiákat, amelyek a for-profit szolgáltatásokban már elterjedtek. A frontvonal audit módszertanilag is újszer¿ a hazai szolgáltatásmarketing irodalomban. A könyv alapötlete azért találó, mert az ¿igazság pillanatä-effektus alapján kis túlzással minden a frontvonalban d¿l el. A m¿ben érvényesül a ¿public marketing¿ alapelve is, mely szerint az elégedett állampolgárok a társadalmi közérzet javulásával stabilizáló hatással vannak magára a társadalomra. A könyv elméleti rendszerz¿ része két területet ölel át. A szolgáltatások, fels¿oktatási szolgáltatások menedzsmentjét és marketingjét, valamint a konfliktuskezelés egyéni és szervezeti szintjeit. A m¿ nagy erénye a gyakorlat-orientáltság és az empíriára törekvés.

Kutatómunkám olyan tanulási környezetek rendszerszemlélet¿ tanulmányozására irányult, amelyek kialakulása az új információs és kommunikációs technika/technológia (IKT) hatására a magyarországi iskolák tanulási környeztében a 20. század végén kezd¿dött, és ma is folyamatban van. Els¿dleges célom az volt, hogy olyan tanulási környezet fejlesztési modelleket találjak, amelyek alkalmasak lehetnek a 21. század elején arra, hogy iskolafejlesztési törekvések és stratégiák érvényes mintáiként szolgáljanak. Megközelítéseket kerestem, amelyek ¿ amellett hogy összhangban vannak a nyugati világ iskolafejlesztési céljaival ¿ segítséget nyújthatnak az oktatási intézményeknek tanulási környezetük átalakításában, és a közoktatás sajátosan magyar problémáinak a megoldásában is eredményességet ígérnek. Ezt a komplex és rendszerszemlélet¿ megközelítést fejezi ki az értekezés címe: Informatizált tanulási környezetek fejlesztése. Az alcímben a témakör elemzésének és kifejtésének különböz¿ fókuszpontjait soroltam fel: Megközelítések, modellek, módszerek, stratégiák és jöv¿képek.. Munkám egyúttal betekintést nyújt a tanulási környezetek informatizálásának nemzetközi tapasztalataiba is.

Jelen kiadvány doktori értekezésem könyv formában kiadott változata. 2005 és 2008 között végzett kutatásom célja a magyar közösségi agrármarketing, és egyik legfontosabb eleme, a ¿Kiváló Magyar Élelmiszer¿ védjegy, valamint a hazai agrárágazatot lefed¿ non-profit, szakmai, szakmaközi, illetve érdekegyeztet¿ szervezetek kapcsolatának feltáró vizsgálata volt. A témához kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozását követ¿en primer kérd¿íves, anonim felmérést végeztem az ágazatot reprezentáló, általam kiválasztott agrárágazati szakmai szervezetek körében, elemezve helyzetüket, véleményüket és elkötelezettségüket mind a két téma iránt. Vizsgálataim során feltártam az agrárágazati szakmai szervezetek országos közösségi agrármarketing tevékenységgel, valamint a ¿Kiváló Magyar Élelmiszer¿ védjeggyel kapcsolatos hozzáállását, valamint a közösségi agrármarketing programokon való részvételi hajlandóságát és annak feltételeit.

Nyúl tibiákon végzett rés-oszteotómiás modellünkben neuropeptidek és vazoaktív anyagok kallusz-mikrocirkulációra gyakorolt hatását vizsgáltuk lézer-Doppler módszerrel végzett áramlásméréssel a csontsérülést követ¿ 10. és 15. napon. Igazolni tudtuk, hogy a neurális és vaszkuláris struktúrák egyid¿ben n¿nek be a képz¿d¿ kalluszba, valamint azt is, hogy a reakcióképes adrenerg receptorok igen korán megjelennek és alfa-1 blokkolóval funkciójuk felfüggeszthet¿. A struktúrák fejl¿dése a 10. és a 15. nap között rendkívül gyors. A vizsgált anyagok farmakokinetikai tulajdonságainak jellemzésére els¿ként alkalmaztuk az 50%-os visszatérési id¿t, mellyel a neutralizációs és re-uptake mechanizmusok fejl¿dése követhet¿.

A filmeze¿shez, s azon belu¿l is a dokumentumfilmeze¿shez ke¿t szälon is ko¿to¿do¿m: egyre¿szt tanärke¿nt, to¿bb, mint hu¿sz e¿ve naponta szembesu¿lo¿k filmszakmai proble¿mäkkal, ke¿rde¿sekkel, mäsre¿szt e¿vtizedek o¿ta magam is ke¿szi¿tek jäte¿k- e¿s dokumentumfilmeket, valamint televi¿zio¿s mu¿sorokat, s alkoto¿ke¿nt a sajät bo¿ro¿mo¿n e¿rzem a mu¿fajjal ¿ a mu¿fajokkal kapcsolatos teoretikus e¿s praktikus felvete¿sek su¿lyät. Az u¿gynevezett tani¿täsba ¿ o¿ro¿k, mai napig tarto¿ vi¿vo¿däsom, lehet-e egyältalän tani¿tani a filmke¿szi¿te¿st, a filmcsinäläst ¿ szinte ve¿letlenszeru¿en keveredtem, s tettem mindezt mär akkor, amikor me¿g a jelenlegihez ke¿pest is jo¿val szere¿nyebb filmes e¿s e¿lettapasztalatokkal bi¿rtam. Ha mai fejjel ve¿giggondolom, talän bele sem vägok. Mostanra azonban le¿nyegesen fontosabb szerepet jätszik az e¿letemben a tani¿täs, identitäsom, gondolkodäsom, ismeretszerze¿sem megkeru¿lhetetlen pille¿re: felsorolni is hosszadalmas lenne, mi mindent ko¿szo¿nhetek annak a szerencse¿nek, hogy tani¿thatok a mai napig.