Duna menti zárvonalak az 1831. évi kolerajárvány idején Dél-Dunántúlon

A történeti kutatásban mindig érdekl¿désre tarthat számot az olyan események vizsgálata, melyek során egy rendszer egy számára addig ismeretlen jelenséggel találja szemben magát. Az újkori európai történelem ¿ orvostörténeti szempontból - egyik kiemelt eseménye volt az els¿ nagy kolerajárvány, mely az 1830-as évek els¿ felében söpört végig a kontinensen. Mivel a hatóságok nem rendelkeztek tapasztalatokkal a kolera terjedésére vonatkozóan, ezért a pestis ellen korábban már bevált módszereket alkalmazták. A védekezés f¿ eleme a vesztegzár volt, mely azonban az új betegséggel szemben hatástalannak bizonyult. A könyv, Magyarország dél-dunántúli régiójának vizsgálatán keresztül kísérletet tesz annak feltárására, hogy a kolera terjedésében, a védelem nagy arányban vízpartra történ¿ támaszkodása mennyiben játszott szerepet. Eleve kudarcra volt-e ítélve tehát a zárvonal, mint intézmény a kolerával szemben, vagy csak a többnyire folyók partján felálló f¿kordonok látványos sikertelensége miatt látjuk így? (Havasdi József, Pécs, 2016)